A barátok szerepe a párkapcsolatokban gyakran központi téma, legyen szó mindennapi támogatásról, közös időtöltésről vagy éppen a párkapcsolati konfliktusok menedzseléséről. De vajon gondoltál-e arra, hogy az átfedő baráti kör és a közös ismerősök miként befolyásolhatják a szexuális életet? Sarah Stanley „Nem: haverok a hálószobában” (2011. november 1. – utolsó értékelés: 2016. június 9.) című cikke alapján kirajzolódik egy többdimenziós kép: míg a közös barátok rendszerint stabilizálják a kapcsolatot, csökkentik a hűtlenség lehetőségét, addig egyes élethelyzetekben – például nyugdíjba vonuláskor – vagy a partner „barát-elszívó” hatásánál éppen szexuális funkciózavarokhoz (erekciós zavar, azaz ED) vezethetnek. A cikk során kiderül, hogy miért nem mindig áldásos, ha egy kapcsolatban túlságosan összefonódnak a baráti szálak, és hogyan függ össze mindez a férfiak önképével, a stresszkezeléssel vagy akár a szociális háló méretével a hűség szempontjából. A továbbiakban górcső alá vesszük a kutatási eredményeket, a lehetséges okokat és a gyakorlati következményeket.
Miért lehetnek fontosak a közös barátok?
Alapvető megállapítás, hogy a közös baráti kör pozitívan hat a párkapcsolatokra. Több kutatás (Laumann et al., 1994; Felmlee & Sinclair, 2018) is igazolja, hogy ha a két fél ugyanabba a közösségbe tartozik, és hasonló baráti körrel rendelkezik, kisebb az esély arra, hogy rejtett hűtlenségi kísértések bukkannak fel. Ennek okai:
- Közösségi kontroll: A közös társaság szinte „láthatatlan szociális keretet” biztosít, ami erősen formálja a viselkedési normákat. Így a partner félrelépése hamarabb kiderülhetne, és a közös barátok gyakran moralizáló erőt képviselnek – senki nem akarja lerombolni a közösségben elfoglalt jó hírét.
- Összekapcsolt szabadidő: A közös tevékenységek, találkozók, kirándulások, születésnapi bulik stb. erősítik a pár összetartozását. Ha a baráti kör támpontként szolgál a hétvégi programokhoz, a párnak több minőségi együttléte lehet a csoport keretein belül.
- Hasonló értékrend: Sok barátság akkor is megmarad, ha a felek életében kisebb-nagyobb változások jönnek létre. A közös ismerősök arról tanúskodnak, hogy a pár tagjai „egy világba” tartoznak, ez pedig gyakran értékrendbeli egyezést is jelez (McPherson et al., 2001, Annual Review of Sociology).
Sarah Stanley cikke azonban egy váratlan fordulatra hívja fel a figyelmet: bizonyos helyzetekben a túlzott baráti átfedés negatívan befolyásolhatja a szexuális életet, különösen akkor, ha a férfi úgy érzi, partnere „megszerzi” (vagy „elrabolja”) a saját barátait, és közelebb kerül hozzájuk, mint ő maga. Ez komoly stresszforrás lehet, és akár erekciós zavart is előidézhet.
Autonómia, magánélet és a férfiasság érzése
A cikk legérdekesebb részlete szerint egy középkorú férfi, akinek a partnere szorosabb kapcsolatba kerül az ő baráti körével, kétszer nagyobb valószínűséggel küzd erekciós zavarokkal (ED), mint az, akinek a párja tiszteletben tartja, hogy ezek a barátok elsősorban az ő haverjai. A feltételezett ok: ha a nő átveszi az irányítást a férfi társas kapcsolatai felett, a férfi autonómia-érzése és magánélete sérül, ami a férfiassághoz szorosan kötődő önkép megrendüléséhez vezet.
A jelenség nemcsak a párkapcsolati dinamikában, hanem a férfi általános élethelyzetében is gyökerezhet. A 55 és 65 év közötti férfiaknál gyakori a nyugdíjba vonulás vagy a munkahelyi szerepek drasztikus változása. Ezt a Chicagói Egyetem kutatója, Edward Laumann úgy fogalmazza meg, hogy „a magabiztosság és a felelősség terhei hirtelen átfordulhatnak a felelősség teljes elvesztésének érzetébe” (Laumann, 2011). Ilyenkor a férfi identitása megrendül: ha eddig ő volt a család eltartója, a munkájában sikeres, érezte, hogy megbecsülik, most hirtelen úgy élheti meg, hogy elveszti a befolyását és a fontosságát. Ha minderre rátesz egy lapáttal az, hogy a partnere a barátokkal is szorosabb kapcsolatra tesz szert, miközben ő maga úgy érzi, kicsúsznak a kezei közül a társas háló szálai, akkor a stressz jelentősen megnőhet. Ez a stressz könnyen testileg is megnyilvánulhat, például ED formájában (Corona et al., 2014, Andrology).
Laumann szerint ez a hatás összehasonlítható a prosztatagyulladás okozta erekciós zavar mértékével is. A stressz és az intimitás közötti kapcsolatot más kutatások is alátámasztják: ha a férfi énképe negatív, az könnyen kihat a szexuális vágyra, az izgalmi fázis elérésére és a magabiztosságra az ágyban (Bancroft, 2009, Human Sexuality and Its Problems).
Generációs különbségek: 65 év felett enyhülnek a gondok?
A cikkből az is kiderül, hogy a 65 és 85 év közötti férfiak esetében a női partner baráti körrel való közelsége már nem mutat ilyen szoros összefüggést az ED-vel. Laumann magyarázata szerint a nyugdíjas kor beköszöntével a férfiak egy része „elengedi” a klasszikus férfiasságra (maszkulinitásra) vonatkozó elvárásokat. Vagyis kevésbé érzi kudarcnak, ha nem ő a baráti társaság középpontja, vagy nem ő irányítja az egykori munkahelyi, társadalmi kapcsolatokat. Így a partner barátaival kialakított közeli viszonya sem ébreszt benne olyan erős fenyegetettségérzetet.
Más szóval, a 65 év feletti férfiak jó része már elfogadja a társadalomban, munkahelyen és baráti körben bekövetkezett szerepváltást, és kevesebb kompenzációs igénye van. A stressz csökkenésével tehát a szexuális funkció sem kerül akkora nyomás alá (Laumann et al., 2008). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden idős férfi könnyedén veszi a társas kapcsolati változásokat, de általánosságban csökken az ilyen típusú konfliktusok jelentősége.
Fiatalabb férfiak és a „haverkör” megosztása
A cikk fiatalabb férfiaknak is tanácsot ad: érdemes szem előtt tartani, hogy a partner barátkozása a közös ismerősökkel nem jelenti automatikusan az irányítás elvesztését. Különösen 30-as, 40-es éveikben járó férfiak esetében előfordulhat, hogy a nő aktívabb társas életet szervez, és együtt járnak a közös barátokkal programokra. A férfinak azonban nem kell ezt fenyegetésként értelmeznie – ahelyett, hogy a maszkulinitás gyengüléseként élné meg, látásmódot válthat: a partner szervezőkészsége, nyitottsága, kapcsolatteremtő képessége felszabadíthatja őt bizonyos társas kötelezettségek alól.
Egy ilyen szemléletváltás csökkentheti a szexuális teljesítményszorongást. A partner baráti aktivitása ugyanis nyerő helyzetet is teremthet: a nő gondoskodik a közösségi élet fenntartásáról, közben a férfi is élvezheti a találkozókat anélkül, hogy neki kellene megszerveznie mindent. Egy kiegyensúlyozott párkapcsolatban a társadalmi háló ily módon megosztható úgy, hogy nincs közvetlen negatív hatása a férfiasságra. Sőt, a partner közelsége a barátokkal még több feloldódáshoz és közös élményhez vezethet, ha a férfi nem érzi, hogy „kisajátítják” a haverjait (Huston & Melz, 2004, Perspectives on Marital Interaction).
Szociális háló és STD-kockázat: „Barát vagy ellenség?”
A cikk második fele kitér egy Laumann által vezetett másik vizsgálatra is, amely a férfiak szociális körének méretét, a szexuális partnerek számát és a nemi úton terjedő fertőzések (STD) kockázatát vette górcső alá (Laumann et al., 1999). A kutatásban 18 és 59 év közötti férfiak vettek részt, és két csoportot hoztak létre:
- Akiknek 13 vagy több szexuális partnerük volt (életük során): E csoportban a nagyobb baráti hálóval rendelkezők kevesebb STD-ről számoltak be. Ezt azzal magyarázták, hogy a sok baráttal rendelkező, jellemzően egyedülálló férfiak közösségi eseményeken ismerkedtek, ahol a haverokkal meg tudták beszélni a lehetséges veszélyeket, „figyelmeztethették” egymást a gyanús partnerekre.
- Akiknek 12 vagy kevesebb szexuális partnerük volt: E csoport inkább párkapcsolatban élt, és a sok baráttal rendelkezők nagyobb STD-rizikónak voltak kitéve. Feltehetően azért, mert a partnerük nem tudta szemmel tartani őket, így könnyebben csaltak idegenekkel, és sem a feleség/barátnő, sem a baráti kör nem ellenőrizte a háttérben a megcsalás veszélyét.
Ezek a megfigyelések jól illusztrálják, hogy a szociális háló mennyire eltérő módon hathat a szexuális életre. Akinek nagy a baráti köre, és közben egyedülálló vagy laza kapcsolati stratégiát folytat, az profitálhat abból, hogy a barátok tanácsokkal látják el, segítenek elkerülni a veszélyes helyzeteket. Ha azonban valaki főleg stabil párkapcsolatban él, és csak alkalmi úton lép félre, a nagy baráti kör inkább hátrányos lehet, mivel a partnerek könnyebben eltűnhetnek a sokféle ismeretség közt, és megnőhet az esély az STD-fertőzésekre (Norris et al., 2009, Sex Roles).
A partner „megfigyelése” és a hűség fenntartása
Egy másik meglepő megállapítás, hogy a kevés baráttal rendelkező férfiaknál kisebb az STD-kockázat, ha stabil párkapcsolatban élnek. Ilyenkor a partner „szemmel tartja” őket, mert kevesebb a lehetőség a kicsapongó társasági életre. Ugyanakkor, ha valaki promiszkuus, de kevés barátja van, akkor az a csoport nagyon magas STD-rizikót hordoz, mert nincs, aki időben figyelmeztesse a veszélyre. A baráti háló ilyen értelemben egyfajta védelmi puffer is lehet, ha az ember ismerősei beszámolnak a párkapcsolati előzményekről, a lehetséges kockázatokról (Laumann et al., 1999).
Ez a téma alátámasztja azt a kicsit humoros, de valójában reális megállapítást: a barátaink akár a szexuális egészségünk őrzői is lehetnek. Persze mindez attól függ, mennyire nyíltan kommunikálunk a társaságban, és mennyire épülnek bizalmi viszonyokra a baráti kapcsolatok.
Hatások a szexuális életre és a párkapcsolati dinamikára
Az áttekintett kutatások alapján néhány kulcstényező rajzolódik ki, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a szexuális élet minőségét és a párkapcsolat stabilitását:
- Közös baráti kör előnyei: Stabilitás, kisebb megcsalási valószínűség, erős közösségi kontroll.
- Közös baráti kör lehetséges hátránya: Ha a férfi úgy éli meg, hogy a nő átveszi az irányítást a saját barátai fölött, sérülhet a férfiasság- és autonómiaérzése, amitől nő a stressz és az ED rizikója.
- Életkori hatások: 65 év felett csökken a fenyegetettségérzet a baráti szálakban, mert a férfiak kevésbé ragaszkodnak a hagyományos maszkulinitás elvárásaihoz, illetve elfogadják a társadalmi szerepek változását.
- Szociális háló és STD-rizikó: A barátok segíthetnek a kockázatok felmérésében és elkerülésében, ugyanakkor egy nagy baráti kör, ha a férfi párkapcsolatban él és titokban lép félre, fokozhatja a megcsalás lehetőségét.
- Stressz és identitásválság: A munkahelyről kilépő, nyugdíjba vonuló vagy más életkori átmeneteket megélő férfiak különösen érzékenyek lehetnek arra, hogy mennyi irányításuk marad a baráti és kapcsolati hálójuk felett.
Ami tehát az egyik esetben előny, az a másikban hátrány lehet. A társas háló és a szexuális élet kapcsolata – Stanley cikke szerint – a kontextustól és a felek érzelmi feldolgozási képességeitől függ: mennyire érzik magukat fenyegetve, mennyire képesek a változásokhoz alkalmazkodni, és mennyire tartják tiszteletben a partner magántereit és baráti tulajdonát.
Hogyan kezeljük a „barát-elszívó” helyzetet?
Ha egy férfi úgy éli meg, hogy partnere „elrabolja” a barátait, vagyis egyre többet találkozik velük, egyre inkább ő lesz a középpont, míg ő maga háttérbe szorul, néhány lépés segíthet a feszültség csökkentésében és a szexuális élet helyreállításában:
- Kommunikáció: Fontos, hogy a férfi kifejezze az érzéseit a partner előtt: nem (csak) a féltékenységről van szó, hanem az autonómia hiányáról és a férfiasság sérüléséről. Ha a nő tud erről, könnyebben találhatnak kompromisszumot, például meghagynak néhány „fiús programot”, ami kizárólag az eredeti baráti köré.
- Időstrukturálás: A nyugdíjba vonuló férfiaknál különösen fontos, hogy találjanak új tevékenységeket, hobbikat, amelyek visszaadják az önértékelést, és bizonyos felelősségérzetet újra kialakítanak. Így csökken a stressz és a szexuális zavarok előfordulása (Ginsberg et al., 2017, Postgraduate Medicine).
- Önszabályozás és szemléletváltás: Megtanulni úgy tekinteni a partner közösségi aktivitására, mint potenciális előnyre, nem pedig kényszerű leépülésre. Ha a társ szervez találkozókat, gondoskodik a barátok összefogásáról, az a férfit is tehermentesítheti. A kontroll nem feltétlenül veszik el, csak átalakul (Furman & Buhrmester, 2009, Social Development).
- Egészségtudatos stresszkezelés: Az ED gyakran fizikai állapotokat is tükröz (például magas vérnyomás, cukorbetegség). Érdemes orvosi kivizsgálással meggyőződni arról, hogy nincs-e szervi ok. Ha a diagnózis szerint a stressz a fő tényező, pszichológus vagy párterapeuta segíthet abban, hogy a baráti kapcsolatok és a kapcsolat szerkezetét újraformálják.
Konklúzió: a barátok szerepe kettős lehet
Sarah Stanley cikke egy fontos szempontra emlékeztet: minden éremnek két oldala van. A közös barátok erősíthetik a párkapcsolatot, biztonságérzetet adhatnak, és csökkenthetik a hűtlenség esélyét. Ugyanakkor, ha a férfi úgy érzi, elveszti az irányítást saját társas hálója felett, az komoly stresszhez, negatív önértékeléshez, végső soron pedig erekciós zavarokhoz vezethet. Főként a középkorú, nyugdíj előtt álló férfiakat érintheti fájdalmasan ez az átmenet, amikor a munkahelyi szerep csökkenésével együtt a társasági szerepük is veszélybe kerül. 65 év felett viszont kevésbé erős ez a hatás, mert az idősebb férfiak már jobban elfogadják a megváltozott körülményeket és nem érzik akkora kudarcként a „női átvételt”.
A baráti háló és a szexuális egészség összefüggése is izgalmas kérdés. Azok a férfiak, akiknek nagy a baráti körük és promiszkuus életet élnek, kisebb valószínűséggel kapnak el STD-t, mert a barátaik segítenek elkerülni a veszélyes helyzeteket. A kisebb hálóval rendelkezők viszont nagyobb rizikónak vannak kitéve, mivel hiányzik a figyelmeztető rendszer. Ugyanakkor a stabil párkapcsolatban élő, de sok baráttal rendelkező férfiak esetében nagyobb a megcsalás esélye, ami növeli az STD-kockázatot, mert a partner kevesebb kontrollt gyakorol az ő mozgásterük felett.
Összességében a cikk rámutat, milyen komplex módon fonódhatnak össze a szexuális élet, a férfiasság, a társas háló és a párkapcsolati dinamika. A barátok lehetnek áldás is, de átok is, a kontextus és a felek hozzáállása pedig döntően alakítja, hogy épp melyik oldal kerül előtérbe. A kulcs a kommunikáció, a közös határok kialakítása és az egymás autonómiájának tiszteletben tartása. Így nem csupán a hálószobában csökkenhet a feszültség, de a baráti körrel való közös időtöltés is harmonikusabbá válhat.
Irodalom
Laumann, E. O., Gagnon, J. H., Michael, R. T., & Michaels, S. (1994). The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States. University of Chicago Press.
Laumann, E. O., Paik, A., & Rosen, R. C. (1999). Sexual Dysfunction in the United States: Prevalence and Predictors. JAMA, 281(6), 537–544.
Laumann, E. O., Das, A., & Waite, L. J. (2008). Sexual Dysfunction among Older Adults. Journal of Gerontology: Social Sciences, 63B(5), S219–S232.
Corona, G., Lee, D. M., Forti, G., O’Connor, D. B., Maggi, M., Boonen, S., Pendleton, N., & Wu, F. C. (2014). Age-related Changes in General and Sexual Health in Middle-aged and Older Men. European Urology, 65(2), 595–604.
Bancroft, J. (2009). Human Sexuality and Its Problems. Churchill Livingstone.
McPherson, M., Smith-Lovin, L., & Cook, J. M. (2001). Birds of a Feather: Homophily in Social Networks. Annual Review of Sociology, 27, 415–444.
Felmlee, D., & Sinclair, H. (2018). The Strength of Awkward Ties: Negative Ties and Interpersonal Networks. American Journal of Sociology, 123(6), 1636–1678.
Huston, T. L., & Melz, H. (2004). The Case for (Promoting) Marriage: The Devil Is in the Details. Journal of Marriage and Family, 66(4), 943–958.
Norris, A. L., Kaskutas, L. A., & Greenfield, T. K. (2009). Perceptions about Alcohol-Related Sexual Risk. Sex Roles, 61(3), 179–190.
Furman, W., & Buhrmester, D. (2009). Methods and Measures: The Network of Relationships Inventory: Behavioral Systems Version. International Journal of Behavioral Development, 33(5), 470–478.
Ginsberg, T. B., Comerci, G., & Fried, L. (2017). Androgens, Menopause, and Sexuality. Postgraduate Medicine, 129(8), 790–798.
Záró gondolat
A „Nem: haverok a hálószobában” című írás rávilágít arra, hogy a barátok, a közös ismerősök néha furcsa módon befolyásolják a szexuális életet. A közös társaság többnyire a kapcsolat stabilitását szolgálja, de egyes élethelyzetekben komoly stresszforrássá is válhat: főleg akkor, ha a férfi számára a saját barátai a maszkulinitás és az autonómia fontos jelképei. Ha a partner túlságosan átveszi e baráti kör feletti kontrollt, az a férfit önértékelési válságba sodorhatja, és olyan fiziológiai tünetek jelenhetnek meg, mint az erekciós zavar. Az idősebb korosztályban ez a hatás általában enyhül, valószínűleg a megváltozott szerepek elfogadása miatt.
Mindeközben a barátok a szexuális kockázatvállalásban is fontos szerepet játszanak: a nagyobb kör segíthet a veszélyes partnerek vagy szituációk elkerülésében, különösen akkor, ha valaki nem állandó kapcsolatban él. Paradox módon viszont egy stabil kapcsolatban a sok barát nagyobb mozgásteret nyújthat a titkos megcsalásra. A konklúzió: nincs egységes szabály arról, hogy a barátok mikor válnak a hálószoba ellenségeivé, vagy mikor a legnagyobb támogatásaivá. A lényeg, hogy a pár nyíltan és őszintén tudja megbeszélni, ki hogyan látja és éli meg a közös, illetve átvett baráti háló kiterjedését. Ezzel a tudatossággal jelentősen csökkenthető a stressz és elkerülhető a szexuális funkciózavarok egy része. Végül is, ahogy Laumann is sugallja, olykor a legnagyobb szabadságot épp az jelenti, ha elfogadjuk, hogy nem minden irányítás van a saját kezünkben – és talán ez az elfogadás teszi lehetővé a lazább, kielégítőbb szerelmi életet is.