Azt tapasztalhatod, hogy a barátnőd kizárólag a takaró alatt hajlandó leszopni, és valószínűleg felmerül benned a kérdés, mi lehet ennek az oka. Lehet, hogy eddig szégyellted megkérdezni, vagy inkább nem akartál róla beszélni, mert attól tartottál, hogy kellemetlen helyzetbe hozod őt. Netán aggaszt, hogy valami nincs rendben a kapcsolatotokban, és kíváncsi vagy, mit jelenthet ez a szokása. A téma korántsem egyszerű, hiszen a testiség és a szexuális kommunikáció sok rétegű jelenség. Szeretnék olyan szempontokat kínálni, amelyek segítenek megérteni, mi minden állhat amögött, hogy ő kizárólag a takaró védelmében érzi komfortosnak ezt a formát. A háttérben általában több tényező egyszerre húzódik meg. A következőkben végigvezetlek a pszichológiai, szexuálpszichológiai, kulturális és párkapcsolati vonatkozásokon, hogy könnyebb legyen rálátnod a helyzetre.
Előfordul, hogy a takaró mint biztonsági burok jelenik meg. Az emberek többsége kiskorától kezdve megtapasztalja, milyen megnyugtató érzés takaróba burkolózni. Felnőttkorban a szexuális helyzetekben is felbukkanhat ez a gyermekkori reflex: egy puha, meleg, ismerős környezet pszichésen megnyugtat. Ha a barátnőd szorongó alkat, különösen előfordulhat, hogy a takaró alatt könnyebben ellazul, biztonságérzetet ad neki, és úgy érzi, kevésbé van kitéve a „tekintetednek” vagy a külső világnak. A testünk és az elménk összekapcsolódik, ezért ha valaki félénkebb vagy bizonytalanabb, jóval erősebben kapaszkodhat a fizikai „védővonalakba” (Bancroft, 2009). Ez nem arról szól, hogy veled vagy a testeddel van baja, sokkal inkább a saját belső feszültségéről. A takaró olyan, mint egy puha függöny, ami a színpadon kicsit elrejti őt, és ezáltal megengedi, hogy jobban átérezze a pillanatot.
Melletted lehet az is, hogy a barátnődnek van valamilyen negatív testképe, amely a saját testével vagy egy konkrét testrészével kapcsolatos bizonytalanságból fakad. Sok nő (és persze férfi is) súlyos önértékelési küzdelmeket vív a testével való kapcsolatban: túl kicsi vagy túl nagy mellek, combok, has, fenék, vagy akár a bőr textúrája, esetleg valamilyen bőrbetegség, hegek, striák. A barátnőd talán úgy érzi, hogy ha a szájával elégít ki, és mindeközben te egyáltalán nem is látod őt (mert a takaró eltakarja a testét), akkor nem kell aggódnia az esetleges esztétikai félelmei miatt (Leiblum és Rosen, 2000). Még akkor is, ha neked eszedbe sem jutna ítélkezni ezekről, ő benne élhet egy mélyen gyökerező szégyenérzet. A takaró ekkor szó szerint eltakar, és ez megkönnyítheti számára az orális együttlétet. Ez a testkép-probléma sokszor félreértésekhez vezet a párok között, mert a másik fél úgy érzi, hogy talán ő az oka, holott a gond belülről fakad.
Elképzelhető, hogy a takaró alatt végzett orális szexnél a barátnődnek jobb a saját kontroll-élménye. Ha fél, hogy te bármikor láthatnád, vagy zavarban érzi magát attól, hogy látod a mimikáját, a mozdulatait, akkor a sötétebb, félig rejtett környezet nagyobb szabadságot ad. Egyesekről bebizonyosodott, hogy a túl erős külső inger gátolja az orgazmuskészséget, vagy a kezdeményezés bátorságát (Basson, 2001). Lehet, hogy számára ilyenkor a teljesen fedetlen helyzet olyan, mintha egy reflektorvilágítás alatt lenne: minden részlet, minden mozdulat megfigyelhető, ami feszültséget okoz. Ellenben a takaró alatt az intimitás is egy zártabb burokban jön létre, megszűnik a túlzott vizuális nyomás, és ő inkább képes szabadon mozogni. Ez egyszerre lehet testi és pszichés oldás. Számodra ugyan lehet, hogy meglepő, de neki ez olyan, mint egy finom, védett zóna, amiben nyugodtabban adja át magát a cselekvésnek.
Hogy mélyebben megértsd, érdemes egy kicsit tágabban ránézni a női szexualitásra és a kulturális elvárásokra. Sokan úgy nőnek fel, hogy a nő szerepét, vágyaikat, beleértve a „szexuális szolgáltatást”, erősen befolyásolják a neveltetésből és a társadalmi közegből hozott minták (Nagoski, 2015). Ha a barátnőd fejében valahol úgy él, hogy az orális szex, főleg, ha ő adja neked, valahol a „piszkosabb” vagy szégyellnivalóbb kategóriába tartozik, akkor a takaró valószínűleg egyfajta kulturális védelem is. Ez a nézet sokaknál automatikusan összekapcsolódik azzal a hiedelemmel, hogy ha ezt a szemeddel tisztán látod, akkor valami intim, de szégyellnivaló dologról szerzel tudomást. Félhet, hogy megalázottnak vagy kiszolgáltatottnak tűnik. A takaró ilyenkor a diszkréció illúzióját adja, mintha a testiség intimebb, rejtettebb lenne. Erre rátehet egy lapáttal bármiféle vallási neveltetés vagy a média által közvetített kettős mérce, ahol a női kezdeményezést vagy a női örömszerzést gyakran negatívan minősítik.
A szégyenérzet mellett jelentkezhet az a szimpla ok is, hogy hidegnek érzi a szobát, főleg ha téli hónapokban vagytok. Ez talán triviálisnak tűnik, de meglepően sokan számolnak be arról, hogy a meleg környezetben könnyebben ellazulnak. Ha valaki amúgy is fázós, a takaró számukra egyértelműen a komfortzónát jelenti. A testre érkező hideg levegő, főleg meztelenül, nem a legkellemesebb. Persze ebben az esetben általában nem csak az orális szexre vonatkozik a takaró, hanem magára a szeretkezésre is. Ha úgy látod, hogy más szexuális helyzetekben is ragaszkodik ahhoz, hogy magatokat betakarjátok, érdemes megkérdezni tőle, nem egyszerűen arról van-e szó, hogy fázik (Bancroft, 2009).
Összefügghet az is a helyzettel, hogy mennyire egyértelműen mer róla kommunikálni. A legtöbb párkapcsolati konfliktus egyik gyökere, hogy nem beszélünk őszintén a vágyainkról és a félelmeinkről. Ha a barátnőd igyekszik elkerülni a kényes beszélgetéseket, lehet, hogy saját magának sem tudja pontosan megfogalmazni, miért csak a takaró alatt érzi jól magát ebben a helyzetben. Sokszor a nők félnek attól, hogy „megfúrják” a hangulatot, ha elkezdenek magyarázkodni, vagy félnek, hogy a partnerük kényszerítve érezné magát, ha valamilyen lelki problémát hoznak fel. Emiatt inkább automatikusan keresik azt a pozíciót, körülményt, ami számukra komfortos. Ilyenkor pedig a takaró lesz a legbiztosabb barát, mert ezzel elkerülik a nyílt konfrontációt vagy a lámpalázas helyzeteket (Holmberg és Blair, 2009).
Sokan a partner tekintetét érzik zavarónak. Úgy gondolják, ha orálisan kényeztetnek, a másik lefelé néz rájuk, és ez domináns, kontrolláló érzést kelthet. A takaró segít ebben is: csökkenti ezt a „felülről megfigyelnek” élményt, és bensőségesebb, egyenrangúbb keretet adhat. Ettől még persze a valós helyzet nem változik, de a pszichés élmény igen. Ha a barátnőd egyébként is érzékeny arra, hogy a testhelyzet mennyire kiszolgáltatott, akkor a takaró alatti orális szex során inkább úgy érezheti, hogy a testének, mozgásának egy részét továbbra is ő birtokolja, és te kevésbé látod pontosan. Ez megnövelheti a komfortot, és talán feloldja a szorongását is.
Fontos, hogy a takaró alatti orális szex nem feltétlen jelenti, hogy ő ne élvezné a helyzetet. Sok nőnél az orális szex éppen attól válik izgalmassá, hogy irányíthatják, milyen tempóban haladjanak, mennyire mélyen veszik be a hímvesszőt, és közben nem látod minden apró reakciójukat. Ez lehet egyfajta intim, izgalmas játékelem is a számukra. Ha úgy érzed, hogy a barátnőd teljesen megnyílik az orális szex során, és csak annyit kér, hogy takaró alatt legyen, akkor lehet, hogy nem is probléma, hanem inkább egy sajátos preferencia. Minden embernek vannak bizonyos erotikus fantáziái és rituáléi, amelyek erősítik a vágyat (Meston és Buss, 2007). Az is előfordul, hogy a takaróval egyfajta „titkos zugot” teremt, amiben odaadóbban mer játszani a kezével és a szájával.
Lehet, hogy benned megfogalmazódik, hogy számodra viszont hiányzik a vizuális látvány, a szemkontaktus, és úgy érzed, kimaradsz valamiből. Fontos, hogy ne fojtsd el ezt az érzésedet, hanem próbálj meg megfelelő pillanatban beszélni róla. Lehet, hogy a barátnőd azt hiszi, téged egyáltalán nem zavar a takaró, hiszen sosem jelezted számára. Ha még nem is kérdezted, miért szereti így, akkor érdemes lehet finoman felvetni: „Nekem nagyon tetszik, hogy orálisan kényeztetsz, de észrevettem, hogy mindig ragaszkodsz a takaróhoz. Van ennek valami oka, amiről tudnom kell?” A nyitottság és az ítélkezésmentes hozzáállás alapozza meg azt, hogy őszintén el tudja mondani, mi van benne (Hertlein és társai, 2015).
Az is előfordulhat, hogy a takaró egyfajta reflex, ami korábbi tapasztalatokból maradt vissza. Talán valamikor, korábbi kapcsolatában vagy ifjúkori kalandjaiban kialakult egy szokás, hogy ez biztonságosabban, intimebben hat, és egyszerűen így szokott hozzá. Vannak, akiknél valamiért kialakul egy sajátos forgatókönyv: a fények lekapcsolása, a takaró a fej fölé húzása, stb. Ha ezek a forgatókönyvek korábban beváltak, és megóvták őket bármiféle szégyenérzettől, akkor automatikusan magukkal viszik az új kapcsolatba is (Weiss, 2011).
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a pornó hatásait sem. A pornófilmek egyik része erős vizuális élményeket ad, de számos olyan jelenet is van, ahol a testek csak részlegesen látszanak. Néhány nő azért érzi komfortosnak a takarót, mert a filmekben úgy tűnik, mintha mindig lenne valamiféle takarás, éppen azért, hogy a hangsúly a konkrét aktuson legyen, ne pedig a test összes többi részletén. Esetleg a barátnőd fejében a pornófilmekből átvett jelenetek is keveredhetnek, és ez megerősíthette a takaróval végzett orális szex forgatókönyvét. Ez nem feltétlenül tudatos, sokkal inkább arról van szó, hogy a vizuális minták elraktározódnak, és később visszaköszönnek a saját viselkedésünkben (Harkinson, 2015).
Egy másik szempont, hogy vajon mennyire stabil a párkapcsolatotok kommunikációs szinten és mennyire ismeritek egymás intim vágyait. Ha még friss a kapcsolat, a barátnőd nem biztos, hogy kényelmesen érzi magát a teljes kitárulkozással. Ebben a fázisban sokan jobban szeretik a rejtettséget, amíg fel nem oldódik a bizonytalanság. Viszont ha már régóta együtt vagytok, akkor elképzelhető, hogy ez a viselkedés inkább a mélyebben húzódó okokról szól, például egy korábbi negatív élményről vagy a testképével kapcsolatos megszilárdult szorongásról.
Akármelyik ok is legyen a háttérben, érdemes odafigyelni a saját igényeidre is. Ha neked kifejezetten fontos volna látni a mimikáját, a szemét, a mozdulatait orális közben, akkor ezt nem kell elfojtanod. Beszéljétek meg, hogy számodra miért lenne izgalmasabb vagy intimebb takaró nélkül. Próbálj szeretettel, nem erőszakosan közelíteni: „Nagyon örülök, hogy így közel vagy hozzám, és igazán izgatónak találom, amikor látlak közben. Kíváncsi vagyok, hogy te hogy érzed, van-e olyan mód, ahogy lépésről lépésre kibővíthetnénk a komfortzónádat?” Vagy egyszerűen kérdezz rá, hogy „Engednéd, hogy néha félrehúzzam a takarót, mert szeretném látni, mennyire belemerülsz?” Ha elmondja, hogy fél valamitől, próbáld megnyugtatni. Ha a testkép áll a háttérben, hangsúlyozhatod, hogy számodra ő teljesen vonzó, és semmit nem találsz benne taszítónak.
Persze az is lehetséges, hogy mindketten jól elvagytok ezzel a helyzettel, és csak téged piszkált a kíváncsiság, miért van ez így. Ha téged nem frusztrál, akkor ez nem is probléma, inkább egy olyan szexuális rituálé, ami valamiért neki és talán neked is kényelmes. A szexuálpszichológia az ilyen apró eltéréseket vagy preferenciákat nem kezeli rendellenességként. Az a fontos, hogy mindketten elégedettek legyetek, és egyikőtök se érezze, hogy a másik kívánságát vagy érzelmi biztonságát figyelmen kívül hagyják (Masters és Johnson, 1966).
Sokat segíthet, ha a takaróval kapcsolatos preferenciát beszélgetésen túl gyakorlatban is átkeretezitek. Például kipróbálhatjátok, hogy az első fázisban fent van a takaró, de amikor már kellően belelendültetek, finoman félreteszitek. Így fokozatosan hozzászokhat ahhoz, hogy van vizuális kapcsolat is, de nem ugrásszerűen történik. Ha nagyon mélyen gyökeredző szégyenérzete van, akkor valószínűleg időre van szükség, de a fokozatosság elve sokszor beválik (De Villiers és Turgeon, 2013).
Megemlíteném, hogy a testtartás, a légzés és a mozgás szabadsága orális közben is befolyásolja az örömérzést. Ha a barátnőd retteg attól, hogy bármikor belátható, vagy hogy megjelenik egy „kívülről néző, kritikus szempár,” akkor a teste görcsös maradhat, és nem lesz képes arra, hogy igazán ellazuljon. A takaró tehát egyfajta zsilipként működhet. Ha a bizalom növekszik köztetek, elképzelhető, hogy idővel elhagyja ezt a „védelmi vonalat,” vagy legalábbis megengedőbb lesz, hogy résnyire láthatóvá váljon. Ezt sem lehet erőltetni, inkább a fokozatos megnyugtatás és a jó élmények sorozata segíthet.
Fontos, hogy ne érezze magát megszégyenítve vagy kinevetve. Ha úgy reagálsz, hogy „Na miért vagy ilyen szégyenlős?” vagy „Ez milyen butaság, hogy nem vállalod magad?”, azzal csak mélyíted az esetleges szorongásait. Inkább mondd el, mennyire vágysz rá, hogy láthasd, mert szerinted izgató, ha látod a reakcióit. A pozitív megerősítés csodákra képes: elhiheti, hogy tényleg vonzó a számodra, és szép lassan megszűnhet benne az önbizalomhiány. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a takaró sosem fog teljesen kikerülni a képből, és ez is rendben lehet, amennyiben mindketten boldogok vagytok így.
Előfordul, hogy a takaró kifejezetten egy szerepjáték része, akár nem is tudatosan. Van, akinek a félhomály, a rejtettség, a bujkálás hangulata kelt izgalmat. Ez emlékeztetheti a titkos kapcsolatokra vagy a tinédzserkori felfedezések időszakára, amikor a szülők előtt rejtőzve próbálkoztunk. Lehet, hogy ez a tiltott, rejtett erotika ad neki plusz löketet. Ha egyszer rákérdezel, lehet, hogy meglep, de azt mondja: „Engem felizgat ez az érzés.” Ilyenkor nem arról van szó, hogy szégyelli a testét, hanem inkább arról, hogy a bujkálás, rejtőzés maga a vágy része (Zimmer-Gembeck és csapata, 2013).
Vannak olyan pszichológiai tanulmányok is, amelyek szerint a nők szexualitásában egyes esetekben a „takarást” vagy a „részleges elrejtést” tartják izgalmasnak, mert így megmarad valamiféle misztikum. Ha minden maximálisan ki van terítve, néhány embernél az lehet az érzés, hogy elveszik az intimitás varázsa. Ezt kicsit párhuzamba vonhatjuk a fehérnemű vagy a ruha fokozatos levételének izgalmával is: a rejtettség fenntartja a titokzatosságot, a felderítés játékát. Ez pedig számodra is lehet inspiráló. Ha nyitott vagy arra, hogy ne tekintsd „furcsa” szokásnak, hanem beépítsétek a közös játékba, akkor a takaró akár egy erotikus kellékké is válhat, nem csupán akadállyá.
Ha azonban azt látod, hogy a takaró alatt végzett orális szex nála inkább a szorongásról, a félelemről, esetleg egy régebbi traumáról szól, érdemes lehet szakemberhez fordulni. Sok nő hordoz korábbi rossz élményt, amit nem mindig tudnak könnyedén elmesélni. Egy szexuálterapeuta vagy párterapeuta segíthet abban, hogy kiderüljön, mi a mélyebb gyökér. Fontos, hogy ilyen esetben te támogató legyél, ne pedig sürgesd őt. A sürgetés tovább mélyítheti a szégyent, és akár még jobban elzárkózhat az ilyen együttlétektől (Hertlein és csapata, 2015).
Végső soron a takaró alatt való leszopásnak sok lehetséges magyarázata van. A legtöbb esetben a partner védelmet, melegséget, intimitást vagy éppen rejtettséget keres. Lehet testképzavar, rossz beidegződés, korábbi rossz élmény, szimpla szokás vagy éppen egy tudatalatti szerepjáték-elemből fakadó vágy. Nem biztos, hogy egyetlen, tiszta okra visszavezethető. Gyakran több tényező összeadódásáról van szó. Ha számodra ez probléma, vagy egyszerűen szeretnéd tudni, hogy oldhatnátok fel, a legjobb megoldás mindig a beszélgetés. Az intimitás nemcsak testi, hanem lelki közelség is, és ennek része, hogy merjetek egymásnak megnyílni arról, ami nektek fontos vagy nehéz.
Próbáld végiggondolni, mi minden történik: hogyan reagál, amikor orálisan közeledik hozzád, hogyan változik a testbeszéde, a hangja, a légzése, ha épp eltűnik a takaró alól a feje? Észreveszel bármilyen görcsöt, riadtságot vagy gátlást? Ha igen, akkor lehet, hogy számára ez valóban a komfortzóna megőrzését szolgálja. Ha nem, akkor meglehet, hogy egyszerűen csak így szokta meg, és nincs mögötte nagy dráma.
Ezeket az árnyalatokat tanulhatjátok meg közösen felfedezni. Ehhez idő és türelem kell. Ha szereted, és fontos számodra az ő biztonságérzete, érdemes komolyan venni a jelzéseit. Ne félj kérdezni, és ne csak a testbeszédre figyelj, hanem az apró mondatokra is, amelyeket elejt. A nyílt, ítélkezésmentes kommunikáció a legjobb kulcsa annak, hogy felderítsétek a takaró alatt végzett orális szex valódi okait, és ha szeretnétek, fokozatosan kibővítsétek a közös teret. A cél, hogy mindketten élvezzétek az intim együttléteket, és senki ne kényszerüljön olyan kompromisszumra, ami szorongást vagy rossz érzést szül.
Lehet, hogy számotokra hosszú távon úgy marad, hogy ez a kedvenc formátok. Lehet, hogy idővel teljesen kiléptek a takaró alól, vagy épp csak félig takarjátok magatokat. A legfontosabb, hogy az orális szex ne a kényszerről, a szégyenről vagy a gátlásokról szóljon, hanem a kölcsönös örömszerzésről és a bizalomról. Ha sikerül megértened, mi zajlik a barátnődben, akkor együtt nagyon szép fejlődési ívet járhattok be, hiszen a szexuális önismeret és a párkapcsolati intimitás ezer apró lépésből áll, amelyek mind hozzáadhatnak valamit a közös élményhez.
Összefoglalásként érdemes látnod, hogy a takaró alatti orális szex hátterében több tényező húzódhat meg. Előfordulhat a testkép miatti szégyenlősség, a vallási vagy kulturális okokból fakadó rejtettség igénye, a szorongás és a kontroll kérdése, vagy akár egy egyszerűbb, hétköznapibb ok, mint a hideg. Van, aki tudatosan szereti ezt a burokérzést, másnak automatikus beidegződésből kényelmes. A legjobb, amit tehetsz, ha beszélgetsz erről a barátnőddel, kérdezgeted őt finoman, megnyugtatod, hogy semmi rosszallást nem érzel, és közben elmondod a saját igényeidet is. Ha úgy látod, komolyabb mélylélektani akadály húzódik a háttérben, érdemes szexuálpszichológussal konzultálnotok. Minden további lépés alapja, hogy meglegyen köztetek a kölcsönös tisztelet és az érzelmi biztonság. Az orális szex is – mint minden más intim esemény – akkor lesz igazán felszabadító, ha mindketten önazonosan, derűsen, és egymásra figyelve vagytok jelen.
Források:
Bancroft, J. (2009). Human Sexuality and Its Problems (3rd ed.). Churchill Livingstone.
Basson, R. (2001). Using a Different Model for Female Sexual Response to Address Women’s Problematic Low Sexual Desire. Journal of Sex & Marital Therapy, 27(5), 395–403.
De Villiers, N., & Turgeon, A. (2013). The Emergence of BDSM Sexuality in the Context of Couples Therapy. Sexual and Relationship Therapy, 28(3), 283–294.
Harkinson, J. (2015). The Trouble With Teaching Rape in Porn: Industry Shifts in the Era of Free Online Content. Human Communication Research, 41(4), 501–517.
Hertlein, K. M., Weeks, G. R., & Gambescia, N. (2015). Systemic Sex Therapy. Routledge.
Holmberg, D., & Blair, K. L. (2009). Sexual Desire, Communication, and Satisfaction in Heterosexual Couples. Journal of Sex & Marital Therapy, 35(2), 128–141.
Leiblum, S. R., & Rosen, R. C. (2000). Principles and Practice of Sex Therapy (3rd ed.). The Guilford Press.
Masters, W. H., & Johnson, V. E. (1966). Human Sexual Response. Little, Brown and Company.
Meston, C. M., & Buss, D. M. (2007). Why Humans Have Sex. Archives of Sexual Behavior, 36(4), 477–507.
Nagoski, E. (2015). Come as You Are: The Surprising New Science That Will Transform Your Sex Life. Simon & Schuster.
Weiss, M. (2011). Techniques of Pleasure: BDSM and the Circuits of Sexuality. Duke University Press.
Zimmer-Gembeck, M. J., & csapata (2013). Romantic, Sexual, and Friend Relationships in Early Adulthood: The Role of Peer Experiences and Pubertal Timing in a National Cohort. Journal of Youth and Adolescence, 42(12), 1753–1765.
