Az 1990-es években a gyógyszerkutatás már javában feszegette a szív- és érrendszeri terápiák határait. A laborokban dolgozó kutatók folyamatosan új módszereket kerestek az angina (mellkasi fájdalom) enyhítésére vagy a magas vérnyomás szabályozására, és számos kísérleti hatóanyagot vizsgáltak. A Pfizer kutatócsoportja is ilyen projekten dolgozott: szerettek volna egy újfajta vegyületet találni, amely a szívbetegségben szenvedők tüneteit mérsékli, mégpedig az erek ellazításán keresztül. Ekkor bukkantak rá a szildenafilra, ami végül nem a tervezett módon vált világhírűvé. Ma már Viagra néven ismered: az egyik legismertebb gyógyszerré nőtte ki magát, amely a merevedési zavar (erektilis diszfunkció) kezelésében óriási áttörést hozott. Érdekes, hogy az első kísérletek egyáltalán nem erről szóltak. A mellékhatások közé tartozó “véletlen felfedezés” alakította ki azt a formát, amely később egy egész korszak szexuális kultúráját átalakította. Fontos megérteni, hogyan is történt ez a folyamat, milyen tudományos háttér vezette a kutatókat, és miért vált a Viagra ennyire meghatározóvá a férfiak életében.
A szildenafil hatóanyagot eredetileg 1989 körül kezdték kifejleszteni, és a Pfizer Sandwich nevű kutatóközpontjában (Anglia) igyekeztek olyan készítményt létrehozni, amely a nitroglicerinhez hasonlóan képes tágítani a koszorúereket, s ezáltal enyhítheti az anginát, vagyis a mellkasi fájdalmat. A kutatók felfigyeltek arra, hogy a szildenafil erőteljesen hat a szervezetben található bizonyos enzimrendszerekre, elsősorban a foszfodieszteráz-5 (PDE5) nevű enzim gátlásával. Akkoriban még nem volt teljesen átlátva, hogy a PDE5 ennyire hangsúlyos szerepet játszik a hímvessző vérkeringésében és a merevedési folyamatban. A kutatók csupán az erek tágulását próbálták kiváltani a szívizmok körüli erekben. A 2004-ben a British Journal of Pharmacology szaklapban közzétett áttekintő írás (Smith, R., & Jackson, G. [2004]. Revisiting PDE5 inhibition: The early discovery of sildenafil. British Journal of Pharmacology, 141[5], 1056–1062.) arról számolt be, hogy a szildenafil fejlesztésekor a prioritás a szívre gyakorolt hatás volt, és kizárólag másodlagosan figyelték a vérnyomás-változásokat.
Az 1990-es évek első felében végzett klinikai kísérletek meglepő eredményeket hoztak. A résztvevők, akik anginás vagy magas vérnyomással küzdő betegek voltak, nem számoltak be átütő javulásról a mellkasi fájdalmukat illetően. A szildenafil kardiovaszkuláris hatása nem hozta azt az erős, stabil terápiás hatást, amire a kutatók vágytak. Viszont a betegek egy része, főként a férfiak, jelezte, hogy a szildenafil bevétele után szokatlan merevedéseket tapasztalnak, mintha könnyebben és erősebben létrejönne az erekció. Először ezt inkább mellékhatásnak hitték, és nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, azonban rövid időn belül világossá vált: a vegyület nagyon is figyelemre méltó jelenséget vált ki a férfiak nemi szervében. Eredetileg a kutatók kellemetlen, zavaró reakcióként tekintettek rá, hiszen a cél a mellkasi fájdalom enyhítése lett volna, nem pedig az erekciók serkentése. A Pfizer azonban idővel meglátta ebben a “mellékhatásban” a potenciális lehetőséget.
Ez egy fordulópontot jelentett a tudománytörténetben, hiszen a merevedési zavar addig meglehetősen kényes és kevésbé kutatott témának számított. Az 1980-as évekig nem létezett olyan forradalminak mondható szájon át szedhető szer, amely közvetlenül a szexuális ingerre adott válaszkészséget javította volna. A férfiaknak, akik erekciós gondokkal küzdöttek, korlátozott lehetőségeik voltak. Létezett például a péniszbe adandó injekciós terápia vagy a vákuumos pumpa, de egyik sem volt annyira kényelmes vagy természetes folyamatot támogató. Épp ezért, amikor a szildenafilról kiderült, hogy a pénisz simaizmait ellazítva fokozza a véráramlást és segíti a merevedés kialakulását, a Pfizer kutatói minden figyelmüket erre az irányra fordították. Az amerikai FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal) előtt is nyilvánvaló volt, hogy a merevedési zavarokra alkalmazott gyógyszerpiac hatalmas űrrel bír, és a hatásmechanizmust tekintve a szildenafil egyedi megközelítést kínál.
A PDE5 enzim, amelyet a szildenafil gátol, a barlangos testekben (corpora cavernosa) játszik kulcsszerepet az erekció szabályozásában. Az erek kitágulását, a vér beáramlását és a merevedés fenntartását a ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) nevű molekula végzi. A PDE5 azt a feladatot látja el, hogy lebontja a cGMP-t, így ha blokkolod a PDE5 működését, tartósabban fennmarad a cGMP magas szintje, és hosszabban tartó erekció jöhet létre. A PDE5-gátlás tudományos hátterét a Pfizer csapata és más független kutatók is igazolták (pl. Goldstein, I., Lue, T. F., Padma-Nathan, H., et al. [1998]. Oral sildenafil in the treatment of erectile dysfunction. The New England Journal of Medicine, 338[20], 1397–1404.). Ebben a korszakban került tisztázásra, hogy a helyi nitrogén-monoxid jelátvitelre épülő folyamat rendkívül fontos az erekció beindulásához, és a PDE5 gátlása ezt a jelátvitelt támogatja anélkül, hogy komolyabban megváltoztatná a szervezet egyéb folyamatainak nagy részét.
Mindezek a felfedezések egyértelművé tették, hogy a szildenafil valójában nem “véletlen” találtatott fel. Inkább azt mondhatjuk, hogy a kutatási fókusz némiképp tévúton indult el (az angina terápia irányába), de a gyógyszer hatásmechanizmusa sokkal “otthonosabban” működött a pénisz érrendszerének környezetében. Amikor a Pfizer úgy döntött, hogy a szildenafilt férfiaknál merevedési zavarok kezelésére teszteli, elindult egy új, átfogó klinikai kutatássorozat. Az eredmények hamar igazolták a sejtéseket: a szildenafil adagolásával a résztvevők nagy hányada javulást érzékelt a szexuális teljesítményében, és kevesebb mellékhatás jelent meg, mint a korábbi kezelések során. 1998-ban aztán megtörtént a hivatalos áttörés, amikor az FDA engedélyezte a szildenafil forgalmazását erre a célra. A gyógyszer a Viagra márkanevet kapta, ami azóta szinonimájává vált a merevedési zavarokra adott orvosi megoldásnak.
Érdemes rápillantani arra is, hogyan hatott a világra e “kék tabletta”. A Viagra nem csupán a gyógyszerpiacot formálta át, hanem nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a férfiak beszélni merjenek a szexuális problémáikról. Sokáig a merevedési zavar tabutéma volt, a férfiassággal kapcsolatos bizonytalanságok, szégyenérzet jellemezte ezt a területet. A Viagra megjelenése óta egyre többet hallani a jelenségről, kiderül, hogy rengetegen érintettek, és van rá beavatkozási lehetőség. A Brit Urológiai Társaság folyóiratában (Moncada, I. [2002]. PDE5 Inhibitors: Breaking down taboos of male sexual dysfunction. BJU International, 90[6], 569–573.) megjelent elemzés is arról számolt be, hogy a szildenafil általános sikerét többek között az átlátható, közérthető kommunikáció segítette, és hogy az orvosok is szívesebben írták fel pácienseiknek, mint a régebbi, sokszor bonyolultabb kezelési formákat.
A Viagra megalkotásának története ugyanakkor azt is példázza, hogy a mellékhatásként jelentkező pozitív hatást hogyan lehet tudatosan a középpontba helyezni. Gyakran úgy hivatkoznak rá, mint az orvostudomány egyik legbizarrabb véletlen felfedezésére, de valójában jól mutatja, mennyire komplex a szervezet működése. Egy szer, amelyet az angina csillapítására fejlesztenek, végül a merevedési zavarok elleni harcban arat óriási győzelmet. Az 1990-es években ezzel párhuzamosan számos tudományos publikáció (például Andersson, K. E., & Wagner, G. [1995]. Physiology of penile erection. Physiological Reviews, 75[1], 191–236.) erősítette meg azt a modellt, amelyben a nitrogén-monoxid kulcstényezőként szerepel, és a PDE5-gátlás jelenti az egyik legeredményesebb gyógyszeres beavatkozást. A Pfizer háza táján kémcsövek, fiolák és grafikonok mellett így született meg a “kék tabletta” ötlete, amelyet később szellemes reklámkampányok és óriási kereskedelmi siker követett. A Viagra hamarosan nem csupán orvosi termékké, hanem kulturális jelképpé vált: filmek, sorozatok, popkulturális utalások sokasága bukkant fel, és a “Viagra” szó magát a merevedésserkentést szimbolizálta.
Természetesen a Viagra nem kizárólag pozitív visszhangot kapott. Már a megjelenését követően többen kritizálták a lehetséges visszaéléseket, mint például a fiatalok felelőtlen használatát, vagy azt, hogy nem minden esetben biztonságos, főleg ha valaki nitrátokat szed szívproblémára (a kettő együtt ugyanis végzetes vérnyomásesést okozhat). Szintén felmerül, hogy a valós pszichés vagy párkapcsolati eredetű diszfunkciót a férfi csak egy pirulával akarja “javítani”, anélkül, hogy a mélyebb okokat megvizsgálná. Ennek ellenére a Viagra óriási utat nyitott, és orvosi szempontból is hasznos irányt mutatott: a PDE5-gátlók családjának később több tagját is kifejlesztették, így például a tadalafil és a vardenafil. Ezek a vegyületek a Viagra nyomdokain haladva finomhangolt hatásidővel és szerkezettel jelentek meg a piacon. A fejlődés íve azt mutatja, hogy a szildenafil megalkotása több volt, mint egyszeri szerencsés felfedezés. Egészen új, tudatosabb hozzáállást hozott a merevedési zavarok orvosi kezelésébe, és előmozdította a szexuális egészség társadalmi elfogadottságát is.
Az FDA jóváhagyás után a gyógyszerrel kapcsolatos kiterjedt klinikai tapasztalatok is megerősítették, hogy a Viagra alapjaiban változtatta meg a férfiak kezelésének protokollját. A 2000-es évek elején a The New England Journal of Medicine hasábjain is közöltek adatokat (Goldstein, I., Lue, T. F., Padma-Nathan, H., et al. [2002]. Update on PDE5 inhibitors for erectile dysfunction. The New England Journal of Medicine, 346[9], 658–662.), amelyek rávilágítottak, hogy a PDE5-gátlók rendszeres szedése mellett a páciensek nagyobb önbizalomról és jobb partnerkapcsolati működésről számoltak be. Noha nem mindenki reagált egyformán, és a szer sem gyógyítja meg a merevedési zavart kiváltó alapbetegséget, a tüneti enyhülés sokaknak lehetővé tette, hogy visszatérjen az aktív szexuális élethez. Ezzel együtt a kutatók figyelme a mellékhatásokra is kiterjedt: fejfájás, arcpirosodás, emésztési zavar és egyeseknél a “kékes” látásjelenség (cyanopsia) is jelentkezhet. Az újabb fejlesztésű PDE5-gátlók némileg csökkentik ezeket a tüneteket, hosszabb hatástartamot vagy gyorsabb felszívódást kínálnak, de a “Viagra” név mindmáig megmaradt a legismertebb brandnek.
Az, hogy a Viagra vényköteles gyógyszer maradt, szintén fontos. A mellékhatások és a potenciálisan veszélyes gyógyszerkölcsönhatások miatt nem ajánlott orvosi konzultáció nélkül szedni. Az évek során megjelentek a hamisítványok és az internetes “feketepiac”, ahol sokan kockázatos forrásból szerzik be a tablettákat, többnyire a magas ár, a szégyenérzet vagy a könnyű hozzáférés miatt. Ez a problémakör is a Viagra történetéhez tartozik: a sikerrel együtt jár a visszaélés veszélye. Nem véletlen, hogy a Pfizer és más gyógyszercégek is erősen kampányolnak a biztonságos, legális csatornák mellett. A PDE5-gátlók ugyan segítenek a merevedési zavaron, de orvosi javaslat és figyelembe vett társbetegségek (például a szív- és érrendszeri rizikófaktorok) ismerete nélkül komoly veszélyeket hordozhatnak.
Maga a név, a “Viagra”, marketing szempontból zseniális húzás volt. Egyrészt könnyen megjegyezhető, másrészt a “via” és “Niagara” szavakra is rímel, mintha a potencia és az erő áramlására utalna. Hasonlóképp a kék rombusz alakú tabletta is gyorsan ikonikussá vált, a popkultúra rengeteg utalásában láthatjuk filmekben, dalokban vagy humoros jelenetekben. A gyógyszer tömeges sikere a 2000-es években csúcsosodott, amikor évente több milliárd dollár forgalmat generált a Pfizer számára. Ezért is mondják, hogy a Viagra felforgatta mind a gyógyszeripart, mind a hétköznapi emberek szexuális szokásait. A tény, hogy egy pirulától “bármikor” lehetővé válik az erekció, átalakította a párkapcsolati stratégiákat, de felvetett etikai kérdéseket is: mi van, ha valaki egészséges, és csak a teljesítménynövelés miatt használja, netán fiatal korban is?
A Viagra születése tehát egyetlen mondatban összefoglalva: egy vérnyomás- és anginagyógyszerként indult vegyület “mellékhatása” lett a kiindulópont, majd a kitartó klinikai tesztek és tudatos marketing révén új fejezet nyílt a merevedési zavar kezelésében. Ez a történet rámutat arra is, hogy a kutatások során milyen fontos szerepe lehet a váratlan felfedezéseknek. Ha a Pfizer csapata akkoriban nem figyel fel arra, hogy a résztvevők meglepő “mellékhatást” említenek, a szildenafil talán sosem lépett volna ki a labor keretei közül. Ehelyett piacra került, Viagra néven világszerte ismertté vált, és férfiak millióinak segített abban, hogy visszanyerjék a szexuális önbizalmukat. S bár a vényköteles státusz, a mellékhatások, illetve a gyógyszer hamisításából származó gondok is mind a történet részét képezik, az eredeti “kék tabletta” még mindig a legismertebb és legelterjedtebb megoldás. Könnyen lehet, hogy nélküle a ma létező további PDE5-gátlók, mint a Cialis vagy a Levitra, sem születtek volna meg ilyen gyorsan és ekkora publicitás mellett.
Az évek során persze sok kutatás folyik arról is, hogy a PDE5-gátlóknak lehet-e szerepük más problémák megoldásában, mint például a pulmonális artériás hipertónia (ezt a szildenafil külön márkanéven forgalmazza is a Pfizer), sőt, néhány kísérlet még a memória- vagy agyi keringési zavarok területén is vizsgálja a hatást. Ez a többfunkciós felhasználás jelzi, hogy egy eredetileg véletlennek tűnő felfedezés milyen mélyen beágyazódhat az orvosi gondolkodásba. A Viagra esetében a legnagyobb publicitás mégis az erekciós problémák kezelésének területén érkezett, hiszen a téma rendkívül fontos pszichés és párkapcsolati vonatkozásokkal rendelkezik. Nem túlzás azt mondani, hogy a szexuális szabadság és nyíltság egyik mérföldköve lett a pillanat, amikor a merevedési zavar orvosi megoldása egyetlen kis tabletta formájában bárki számára elérhetővé vált.
Ha tehát ránézel a Viagra kék tablettájára, jusson eszedbe, hogy eredetileg a szívre akartak vele hatni. Nem a testi értelemben vett “szívre”, hanem a szó legkevésbé romantikusabb, élettani oldalára. Ez a félresikerült küldetés azonban a modern orvostudomány egyik legismertebb, legikonaibb készítményét eredményezte. Sokan “csodapirulának” tartják, ami feléleszti a kihunyóban lévő szexuális életet, mások szemében vitás készítmény, ami a természetes vágy helyébe lép. Akármelyik oldalon állsz, a Viagra története kétségtelenül lenyűgöző példa arra, hogyan válhat egy kudarcba fulladó kardiológiai kísérlet a szexuális gyógyászat alappillérévé, és hogyan formálhatja át a társadalmi tabukat. A PDE5-gátlás ötlete és kidolgozása a 20. század végi gyógyszerfejlesztés egyik legjelentősebb sikere. Így született a Viagra: nem az lett, aminek indult, de annál nagyobb vihart keltett, és a modern férfiegészség egyik állandó szereplőjévé vált. Kutatók, orvosok, páciensek, párkapcsolati szakértők mindannyian egyetértenek abban, hogy a merevedési zavarok kezelésében mérföldkőnek számít. Azt pedig, hogy mekkora hatása volt a szemléletmódunkra, mutatja, hogy ma már a Viagra túlmutat a gyógyszer mivoltán: valóságos szimbólumává vált a potenciának és a férfiasság visszaszerzésének, méghozzá úgy, hogy egészen máshonnan indult, mint ahová végül megérkezett.
